Intézménymutató:
Csikszeredai Helyi Onkormanyzat/Tanacs
2007. szeptember 6.
Hargitafürdőn a Szarvas villa a közeljövőben a település központjává válhat, egyik termét könyvtárrá alakították, itt működne egy tájékoztató pont, télidőben pedig ott kapna helyet a rendőrőrs és egy egészségügyi pont is. A hargitafürdői bányakitermelő vállalat adótartozásai fejében Csíkszereda önkormányzatának tulajdonába került Szarvas villában szeptember 5-én megnyílt az újonnan létesült kis könyvtár. Több magyarországi kiadó, így a Püski Könyvkiadó és a Kráter Könyvkiadó is szép számban adományozott köteteket a leendő könyvtárnak. A további könyvespolcokra és a könyvtári bútorzatra Tófalvi Ernő, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal hargitafürdői megbízottja tett ígéretet, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig arról tájékoztatott, hogy a városháza a hargitafürdői munkakörre egy személyt fog alkalmazni, aki elsősorban a turisztikai tájékoztatásért lesz felelős, de az újonnan létesült könyvállományt is gondozni fogja. A jelenleg mintegy 650 könyvet tartalmazó kis könyvtár állománya a későbbiekben bővülni fog, hamarosan újabb 500 könyv érkezik. Harmincöt–negyven évvel ezelőtt több ezer könyves szakszervezeti könyvtára volt a településnek. Sajnálatos tény, hogy az összesen 116 szakszervezeti, jól felszerelt könyvtár a vállalatok megszűnésével eltűnt. /Antal Ildikó: Olvasnivaló téli estékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2007. szeptember 20.
Harmincéves az erdélyi magyar táncház-mozgalom. Ebből az alkalomból szeptember 29-re Csíkszeredába várják mindazokat, akiknek ebben az időszakban zenészként, oktatóként, táncosként vagy egyszerűen csak népzene- és tánckedvelőként köze volt a táncházhoz. Előtte még két, szintén a népzenéhez kapcsolódó, jubileumi ünnepi rendezvény lesz. A népzene és néptánc háromnapos ünnepe Csíkszeredában szeptember 27-én, kezdődik a tizedik Erdélyi Prímások Találkozójával. Várják Palatka, Szászcsávás, Kalotaszeg, Szék, a Gyimesek legjobb zenekarait, prímásait. Szeptember 28-án a Barozda együttes ünnepli, hogy 30 éve, a kolozsvári után nem sokkal indították el az első székelyföldi táncházat Csíkszeredában. Szeptember 29-én egész napos rendezvénysorozatot szentelnek a 30 éves táncház-mozgalomnak a Romániai Magyar Néptánc Egyesület, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint Csíkszereda önkormányzata szervezésében. Harminc éve még az a veszély fenyegetett, hogy a népdalok, -táncok archívumok mélyére süllyednek, elfelejtik őket. Aztán a táncház-mozgalomnak köszönhetően bekerültek a városokba, ahol életre keltek, majd újra termékeny talajra leltek a falvakon is. András Mihály elmondta, hogy ezen vidéken közel 3000 gyermek tanulja és énekli, táncolja a hagyományos táncokat. /Takács Éva: A fiatalok is magukénak érzik a népi kultúrát. Harmincéves az erdélyi táncházmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./
2007. október 5.
Festészeti kiállításokkal és installációkkal, filmvetítésekkel várja a közönséget a Csíkszeredában 2005-ben alapított KO. KE. M /Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria/. Áprilistól havonta szerveznek tárlatokat, amelyekre ismert kortárs alkotók hozzák el munkáikat, a KO. KE. M így a mai képzőművészeti törekvések egyik fontos gócpontjának tekinthető. Szintén havonta – szimpózium keretében – rövidfilmeket, performanszokat mutatnak be. A KO. KE. M kiadásában jelenik meg a Nyitott Műhely című kortárs művészeti szaklap is, amelynek eddig tizenhat száma jelent meg. Az év elejétől minden szerdán kortárs filmeket mutatnak be. A KO. KE. M a csíkszeredai önkormányzat támogatásával működik, idén a Szülőföld Alap is hozzájárult a technikai eszközeik bővítéséhez. /Székely Zita: Kortárs szellemiség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./
2007. október 10.
„Választások előtti botránykeltés a korrupcióellenes ügyosztály, a DNA Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen indított vizsgálata” – jelentette ki Ráduly Róbert, a székelyföldi város polgármestere. Az alpolgármester ellen hatalommal való visszaélés ügyében indítottak vizsgálatot a korrupcióellenes ügyosztály. A feljelentő, Görbe Károly helyi üzletember szerint Szőke Domokos 1600 lejt kért, hogy „elintézze” a polgármesterrel egy felerészben a város tulajdonában lévő terület használatának engedélyét. A jegyzőkönyv szerint Szőke Domokos alpolgármester tettenérését akarták előkészíteni, ami viszont nem sikerült. A dosszié egy tanúvallomást tartalmaz, amely szerint Görbe Károly elmesélte egy ismerősének, hogy az alpolgármester 1600 lejt kért tőle közterület-használati engedély fejében. Az alpolgármester úgy véli, szándékos lejáratásról van szó, és valószínűtlennek tartja, hogy Görbe Károly félreértette volna, amikor a bérleti díjról tájékoztatta, ami a városi tanácsnak fizetendő, és nem neki, mint ahogy az tanúvallomásban szerepel. „Pénzt ügyintézésért soha nem vettem el” – állítja Szőke Domokos. Ráduly Róbert „a Gestapo és a Szekuritáté eljárásához” hasonlította az esetet, szerinte ugyanis a DNA egy lehallgatott telefonbeszélgetésre is hivatkozik, amelyben az alpolgármester a díjfizetési kötelezettségről tájékoztatta Görbe Károlyt. /Székely Zita: DNA-vizsgálat Szőke ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2007. november 1.
Az ötéves bérleti szerződés lejártával kérdésessé vált, folytathatja-e működését a csíkszeredai KO. KE. M – Kortárs Művészeti Múzeum és Galéria a helyi önkormányzat tulajdonában levő Kossuth utcai ingatlanban. A legutóbbi tanácsülésen napirendre tűzték a kérdést, döntés azonban nem született. A Nyitott Műhely Egyesület keretében, Berszán Zsolt és Jánosi Antal vezetésével működő KO. KE. M számára a városi tanács évek óta ingyen biztosít helyiséget kiállítások, filmvetítések szervezésére. A szerződés esetleges felbontását részben az indokolja, hogy a központi fekvésű helyiséget gazdasági szempontból jobban hasznosíthatná az önkormányzat, hiszen az évi bérleti díj akár a 150 ezer lejes összeget is elérheti. Berszán Zsolt, a KO. KE. M egyik vezetője kifejtette, egy kortárs művészeti intézményt nem lehet gazdasági szempontok szerint megítélni. A tanácsülésen „esztétikai” jellegű észrevételek is elhangzottak. Benkő Sándor tanácsos szerint amellett, hogy a KO. KE. M vezetői nem méltányolják kellőképpen a városi tanács segítségét, sőt, „szemtelenül viselkednek”, még közbotrányt is keltettek egyik kiállításukkal. A tanácsos arra a 2004-es kiállításra utalt, amelyen egy meztelenül végzett performansz és több, szakrális konnotációkra alkalmat adó, sokak által indecensnek tartott kép botránkoztatta meg a látogatókat. „Csíkszereda katolikus város, konzervatívabb, és ehhez a KO. KE. M vezetőinek is alkalmazkodniuk kell” – jelentette ki Ráduly Róbert polgármester. /Székely Zita: Kifogásolt performansz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2007. november 15.
A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2007. november 16.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke marosvásárhelyi gyűlésén „Erdély román föld!”; „A román az állam hivatalos nyelve!”; „Mi vagyunk itthon!” feliratú transzparensekkel kampányolt. „A Konzervatív Párt nem szélsőséges, nincs senki ellen, de a helyzet ismeretében szükségesnek tartja megalkotni és a parlamenttel elfogadtatni az erdélyi románok státustörvényét. Képtelenség, hogy a román államban külön státustörvényt kell alkotni az erdélyi románoknak” – jelentette ki Dan Voiculescu. Voiculescu szerint az erdélyi románok státustörvényére azért van szükség, mert Erdély bizonyos részein, túlnyomórészt a Székelyföldön, a többségben élő magyarság gazdasági és kulturális szempontból fokozatosan háttérbe szorította az ott élő románságot. Bejelentette, hogy a román nemzeti ünnep erdélyi központjának Sepsiszentgyörgyöt látná alkalmasnak, de ha az RMDSZ polgármestere megakadályozná, akkor Csíkszeredát javasolja. Ha viszont a magyar többségű csíkszeredai önkormányzat is akadályokat gördítene, akkor legyen Marosvásárhely a románok nemzeti ünnepének centruma. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Voiculescu kijelentéseire reagálva azt mondta, alaptalan a PC státustörvénykező kezdeményezése, mindössze választási propagandát szolgál. /Lokodi Imre: Erdélyi románok státustörvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2008. január 10.
Nagy Imre csíkzsögödi festőművész hagyatékából 60 alkotás járja egy éven keresztül Magyarország városait. A vándorkiállítást a Csíki Székely Múzeum és a Csíkszereda megyeszékhely önkormányzata szervezi. A tárlat célja, hogy külföldön is megismertessék és népszerűsítsék a székely táj, a székely nép festőjének legszebb munkáit, mondta el Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A vándorkiállítás január 22-én kezdődik, elsőként Kaposváron tekinthetik meg Nagy Imre képeit. A kiállításon Szabó András A bőfény forrása című, 2006-ban megjelent Nagy Imre-monográfiát is bemutatják. Nagy Imre (1893–1976) a budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult. A székely nép, a székely táj képeinek állandó témája. Majdnem teljes életművét három székelyföldi városra hagyta, a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi és csíkszeredai múzeumok több ezer képét őrzik. Hamvait a nevét viselő csíkzsögödi műterem és galéria külső falában helyezték el. /Székely Zita: Nagy Imre-vándortárlat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2008. március 1.
Húsz évre köt szerződést Csíkszereda a Szent Kereszt-plébániával a Márton Áron Gimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak helyet adó épület haszonbérletéről. Az egyezség szerint az önkormányzat a következő években több millió euró értékű felújításokat végez az épületen. Évi több mint 700 ezer lejt fizet a város az épület tulajdonosának, a katolikus egyháznak – döntött a tanács a szerződéstervezetről. A húsz évre szóló koncessziós szerződés szerint a tulajdonos lemond a pénzátulásokról, a bérlő viszont vállalja, hogy a bérleti időszak első öt évében teljes egészében felújítja az épületet. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, sikerült megnyugtató módon rendezni a két iskola helyzetét. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2008. március 7.
Érdekes fordulatot vett a régóta húzódó „KO. KE. M-ügy”: az ingatlan kezelése a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum hatáskörébe került. Nemrég kapta meg a Hargita Visual Art Egyesület a közhasznú státust, így az egyesület által működtetett KO. KE. M. Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria egy időre működésképtelenné vált, mert a tagok kiléptek, és Jánosi Antal, az egyesület elnöke új tagok toborzásáig egyetlen döntést sem hozhatott. Az önkormányzat nemrég úgy határozott, hogy az egyesületnek helyet biztosító ingatlan ügykezelését a múzeumnak adja át. /Horváth István: Múzeumi kortárs Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2008. március 13.
Időseknek és gyerekeknek segítséget nyújt, hasznos, szórakoztató programot kínál a csíkszeredai több mint 15 éve működő Riehen Egyesület. A Riehen Egyesület nonprofit, apolitikus és humanitárius célok szolgál, tevékenységében a karitatív projektek és szociális szolgáltatások foglalják el a legfontosabb helyet. Ilyen az idősek számára szervezett rendszeres segítségnyújtás havi pótnyugdíjak, névnapi, húsvéti és karácsonyi élelmiszercsomagok formájában, valamint az ünnepek idején kisiskolás gyerekek köszöntő műsorával. Az egyesület munkatársai az ajándékok mellett lelki támaszt is igyekeznek nyújtani. A Xantusz János Általános Iskolában napközis foglalkozást és meleg ebédet biztosítanak mintegy 30 gyereknek. A Riehen Egyesület részt vállal a gyulafehérvári Caritas otthoni betegápoló és szociális központjának költségeiből: ingyenesen biztosítja a székhelyet, az elmúlt évben fizette a közköltséget, továbbá biztosította két ápoló szakember fizetését. A Providentia Idősek Klubjában programokat, valamint étkeztetést kínálnak. A klub működtetési költségeit Csíkszereda önkormányzata, valamint a testvérváros, Riehen biztosítja. A pottyondi Erdei Iskola vendégház elsősorban gyerekeknek kínál oktató-nevelő-szórakoztató programokat. /Takács Éva: Mérleget von a Riehen Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./
2008. április 21.
Törzsök Erika szociológus, aki az SZDSZ tagja (egy időben a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője) a kilencvenes évek közepén egy destruktív írásában úgy nyilatkozott, hogy „Erdélyben boldog-boldogtalan egyetemet akar”. A román kormányok ellenállása miatt nem lett önálló a Bolyai Egyetem, az RMDSZ által beígért multikulturális Petőfi-Schiller eltűnt a politikai homályban. Végül a Fidesz kormány támogatásával 2001-ben megnyitotta kapuit a Sapientia Egyetem. A Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában hálózatosan működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (ide értendő a Partiumi Keresztény Egyetem is) hét esztendő alatt jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben és a régiófejlesztésben. A kialakult szakstruktúra pótolja a magyar nyelvű képzés hiányát néhány fontos szakterületen. (Romániában a kb. 30. 000 magyar nemzetiségű egyetemi hallgatóból még 2008-ban is csupán 12. 000 tanul anyanyelvén.)Az eltelt évek alatt a semmiből induló Sapientia EMTE fejlődött és fejlesztett, ma már több szakon megfelel a román kormány szigorú akkreditációs feltételrendszerének. Infrastrukturális beruházásokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, tudományos kutatói programokkal, a kutatás-fejlesztés összhangjával párhuzamosan javult az oktatás minősége. A hallgatók 95 százaléka sikeresen államvizsgázott, többségük elhelyezkedett az itthoni munkaerőpiacon. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője (egyszemélyben Gyurcsány Ferenc tanácsadója kisebbségi ügyekben) nyilatkozatában élesen bírálta a Sapientia EMTE fejlesztési módszereit, miszerint „az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlődött, legtöbbször erdélyi döntések alapján (sic!), a fejlesztések számláit azonban kizárólag a magyar kormánnyal fizettetik meg. ”Az Országgyűlés 2000-ben évi 2 milliárd forintot különített el a határon túli magyar felsőoktatás megszervezésére, (nem a fejlesztésre!) a kormányváltás után az anyagi támogatás évről-évre csökkent, 2007-ben mindössze 1,278 millió forintra zsugorodott, amelynek valós értéke az infláció miatt jóval kevesebb. Ez az összeg csupán a jelenlegi intézményi struktúra minimális szinten való tartására, a működési költségek fedezésére elegendő, semmilyen infrastrukturális, eszköz vagy ingatlanfejlesztést, bérkiigazítást, tudományos kutatási programok finanszírozását nem biztosítja. Az intézményi akkreditáció követelményrendszere azonban olyan feltételeket tartalmaz, amelyek a tervezett fejlesztések nélkül a finanszírozás aktuális szintje mellett nem teljesíthetőek. Törzsök Erika ezt az összeget is sokallja. Szerinte az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer támogatása elsősorban a román kormány feladata. (Mintha nem tudná, hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyarság intézményteremtő erőfeszítéseihez, jegyezte meg a cikkíró). Nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy a helyi önkormányzatok és egyházak semmilyen támogatásban nem részesítették az egyetemet. A romániai törvények nem teszik lehetővé a magánegyetemek önkormányzati finanszírozását. Ezt a tényt egy kisebbségkutatónak illene tudnia. A csíkszeredai önkormányzat előző ciklusában lakást biztosított az egyetemi oktatóknak, javasolta egy tudományos kutatóintézet közös működtetését. A Partiumi Egyetem pedig, mint neve is mutatja „keresztény” és jelentős egyházi támogatásban részesül. A Sapientia Egyetemnek a magyar történelmi egyházak által nyújtott erkölcsi és szellemi támogatása pedig nem mérhető pénzben. /Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia EMTE oktatója: Törzsökösen. = Erdély. ma, ápr. 20., Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./ Újraközölte Veszélyben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem? címmel: Krónika (Kolozsvár), ápr. 25.
2008. június 3.
Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./
2008. június 9.
Marosvásárhelyen a polgármesteri szék elvesztése után az önkormányzati testületben is kisebbségbe került RMDSZ-nek be kell érnie egy vagy két alpolgármesteri székkel. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem biztos, hogy az RMDSZ újabb négy évre bizalmat szavaz a két alpolgármesteri mandátumot letöltő Csegzi Sándornak. Dávid Csaba városi RMDSZ-elnök viszont úgy véli: az adott szót be kell tartani, az egyik szék Csegzit illeti. Dávid Csaba szerint a tíz bejutott tanácsos közül messzemenően Csegzi a legalkalmasabb a tisztség betöltésére. Csíkszeredában Antal Attila és Szőke Domokos marad továbbra is a város alpolgármestere. Az RMDSZ-nek 12, az MPP-nek hét tanácsosa nyert mandátumot az önkormányzatban, melynek alakuló ülése 10-én lesz. Papp Előd, az MPP polgármesterjelöltje szintén bekerült a városi tanácsba, de alpolgármesteri tisztségre nem pályázik. Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere az alpolgármesteri tisztség betöltéséről várhatóan az MPP, illetve a Zöld Párt tanácsosaival folytatott, tárgyalásokon döntenek. Az RMDSZ 9, az MPP 8, a Zöld Párt pedig 2 tanácsosi széket tudhat magáénak az új önkormányzati képviselő-testületben. Az MPP kézdivásárhelyi szervezetének döntése értelmében Szarvadi József (MPP) foglalná el az alpolgármesteri tisztséget. Kézdivásárhelyen Rácz Károly, az MPP polgármesterjelöltje nyert, az új önkormányzati tanácstestület pedig 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es képviselőből áll. A Brassó megyei önkormányzat 13 PD-L-s, 12 liberális, 7 PSD-s és két RMDSZ-es képviselőből áll. /Alkuk a székekért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2008. szeptember 11.
Felháborodást váltott ki a lakosság körében az újabb lakások elosztása. A csíkszeredaiak attól tartanak, hogy a nyolcvan otthonba zömében román nemzetiségek költözhetnek be. Számos lakos azzal vádolja az önkormányzatot, hogy az első körben épült lakások elosztásakor előnyben részesítette a román nemzetiségűeket, attól tartanak, hogy ez megismétlődik. A román nemzetiségűek lakáshoz juttatását a korábban átadott tömbházak lakói is igazolják. /Túros Eszter: Lakás nemzetiségi alapon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2008. október 16.
Tizenkilenc dokumentációs és információs központot hoztak létre Hargita megyei iskolákban az utóbbi három évben. A legújabbat október 15-én avatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban, hat számítógéppel. Varga László igazgató elmondta, a minisztérium által biztosított 40 ezer lejt a város önkormányzata még 11 ezer lejjel pótolta ki, így még két termet tudtak berendezni. Egy modern, számítógépekkel felszerelt és internet-hozzáférést is biztosító könyvtár segíti az oktatást. /Takács Éva: Az információs műveltség otthona. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/
2008. november 1.
Puskaporos hangulat jellemezte Csíkszeredában a városi tanács rendhagyó ülésének elejét október 31-én. Az RMDSZ- és MPP-frakciók között a súrlódást egy, a polgári pártosok a Székely Nemzeti Tanács felkérésére előkészített, a székelyföldi autonómia statútumának kérdését tárgyaló határozattervezet okozta, amit nem sikerült előterjesztetni a napirendi pontok listájára. /Hompoth Loránd: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2008. november 6.
Építkezési engedély és a műemlékvédelmi hatóság beleegyezése nélkül újíttatta fel – alakíttatta át – a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia a kétszázötven éves Szent Kereszt-templom körüli kerítést, amely ugyancsak műemlék. A törvénytelenséget ráadásul Csíkszereda tanácsa még pénzzel is támogatta. Az összeg odaítélése előtt az MPP-s tanácstagok közül néhányan arra kérdeztek rá, hogy a felújítási tevékenységek műemlékvédelmi szempontból megfelelnek-e az előírásoknak. Ekkor derült ki, hogy nincs építkezési engedély a két hónapja befejezett munkára. Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság műemlékvédelmi felügyelője elmondta, a tizennyolcadik századból származó kerítés felső – lebontott – részének újraépítésénél alkalmazott technológia nyomán az teljesen elvesztette műemlék jellegét. /Kozán István: Közpénzzel támogatott törvénytelenség? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./
2008. november 18.
Már több erdélyi közíró vázolta fel annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló erőforrások fölötti egyeduralom egyfajta államon belüli diktatúrához vezethet az erdélyi magyar társadalomban, ezeket a jelzéseket azonban elsöpörte a bírálatok által érintett RMDSZ. Most azonban tekintélyes román civilszervezetek állítják ugyanezt. A Pro Democratia, a Sajtófigyelő Ügynökség (AMP), valamint a Központ a Román Oknyomozó Újságírásért (CRJI) az általános választásokra készülve országos listát készített azokról a jelöltekről, akik valamilyen okból (együttműködés a Szekuritátéval, gyanús meggazdagodás, satöbbi) nem teljesen megfelelők. 130 ilyen személy van, köztük több az RMDSZ színeiben indul. A lista készítői rácsodálkoztak: milyen kevés adat van a két székely megyéből. Ennek utánajárva készült el egy másik lista, melynek címe: „Hargita és Kovászna – fehér folt a korrupció arcán". E lista készítői hangsúlyozzák, hogy adataik jó része a helyi sajtóból származik, s utánajártak a magyar nyelvű sajtó tulajdonviszonyainak. A Transindex internetes portál egyik tulajdonosa Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ-vezető, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta Kiadó tulajdonosa Verestóy Attila szenátor-milliárdos, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője Borbély László miniszter felesége... A listában vannak hibák, a Hargita Népről pedig azt írták, hogy a csíkszeredai városi tanács adja ki, valójában a megyei tanács. Vannak kihagyások is, például Borbély László miniszter társtulajdonosa a Népújságnak is, igaz, az Maros megyében van. A jelentés és a lista elkészítőinek következtetése: „Az RMDSZ és a helyi önkormányzatok ilyen összpontosított tulajdonviszonya mellett világos, miért nem jutnak el a sajtóba bíráló információk a két megye RMDSZ-jelöltjeiről. Hargitát és Kovásznát gyakorlatilag RMDSZ tájékoztatási monopóliumra ítélték. A közérdekű információhoz való hozzáférés ilyen szintű ellenőrzése egy totalitárius társadalom előfutára. " /Szondy Zoltán: Saját diktatúránk felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./
2008. december 4.
Közpénzzel támogatott törvénytelenség? címen a Hargita Népe november 6-án félretájékoztatta a napilap olvasóit. Törvénytelenséggel vádolta meg egyrészt a csíkszeredai Szent Kereszt-plébániát, Darvas-Kozma József esperest, másrészt Csíkszereda tanácsát. A Hargita Népében megjelent írást rosszhiszemű támadásnak tartják, olvasható a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége állásfoglalásában. /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./ A Hargita Népe szerkesztősége válasza szerint az állásfoglalás hemzseg a valótlanságokról. A templom kerítésének javítását 2006-ra befejezték, olvasható. Valójában az építkezési engedély nem vonatkozott a műemléklistán külön szereplő kerítésre. A város egykori tisztségviselőinek síremlékei a műemlékvédelem tárgyát képezik. A lap nem szándékozott ellenséges cikket írni. /A Hargita Népe szerkesztősége: Hazudni bűn…= Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./
2009. január 20.
Az emberi jogok megsértésével vádolta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalt egy megbeszélésen, amelynek témája a megyeszékhely derítőállomása mellett élő cigányok helyzete volt. Arra kérte a helyi önkormányzatot, hogy miharabb találjon megoldást a helyzetre. Smaranda Enache és Szőke Domokos alpolgármester között szópárbaj alakult ki, az utóbbi határozottan elutasította a diszkrimináció és a szegregáció vádját. A romaszervezetek elismerték, hogy a polgármesteri hivatal jószándékkal igyekezett kezelni a romák helyzetét. A csíkszeredai önkormányzat négy évvel ezelőtt jelölt ki helyet barakklakásoknak. A telepen élő romákkal kapcsolatosan jelenleg is rengeteg a lakossági panasz, a környék lakói több alkalommal is a rendőrséghez fordultak, amiért terméseiket és ingóságaikat ellopják, fenyegetik és bántalmazzák a lakókat stb. /A rendőrség tehetetlen. Súlyos vádak a városháza ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./
2009. január 23.
Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró Márai Sándor-díjat vehetett át január 22-én, a magyar kultúra napján Budapesten. Idén a 105 díjazottból csupán egyetlen érkezett Erdélyből, ezt többen meg is jegyezték. „Olyan személyiségek vannak az erdélyi magyar kultúrában, akiket nem lenne szabad megkerülni, s ezért fáj, hogy Magyarországon nem tartják őket eléggé számon. Jó lenne, ha ez a jövőben megváltozna” – vélekedett Molnár Vilmos. Nagyváradon a magyar kultúra ünnepének díszvendége Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke volt. Az ünneplő közönség a Kolozsvári Magyar Opera előadásában megtekinthette a Mátyás a vérpadon című rockoperát. „A magyar kultúrát védetté kellene nyilvánítani”, fogalmazta meg Balázs József gyergyóalfalui festőművész, amikor átvette a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Az ünnepségen a magyar kultúra megőrzéséért végzett tevékenységéért Danaliszin Józsefet, a Fábián Ferenc műkedvelő színtársulat alapítóját, valamint Pál Ibolya és Kolcsár Árpád karnagyot is díjazták. A rendezvény díszvendége, Sebő Ferenc hangsúlyozta: a magyar kultúrát nekünk kell megvédenünk, azzal, hogy használjuk. Sebő Ferenc, a népszerű énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató minden koncertjét az ősi paraszti zene- és tánckultúra népszerűsítésének szenteli. A Pallas Akadémia Kiadó 500. kötetével /Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944)/ nyitotta meg Csíkszereda önkormányzata a magyar kultúra napjának ünnepségsorozatát. Sebő Ferenc tartott rendhagyó irodalomórát a Márton Áron Gimnázium dísztermében. Este pedig Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj című, személyes visszaemlékezéseket tartalmazó kötetét mutatta be Sebő Ferenc. A rendezvénysorozat záróakkordjaként január 23-án a Csíki Játékszín nagytermében a Sebő együttes bemutatja Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny című lemezét. A szilágysági bányavároskában, Sarmaságon is megünnepelték a magyar kultúra napját a nemrég rendbe hozott Kemény-kúriában. Horváth János tanár Kemény János, a neves erdélyi író mához szóló üzeneteiről beszélt. Sepsiszentgyörgyön magyar Nobel-díjas tudósokról és társaikról értekeztek a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen. Az EMKE Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorával ünnepelt. Meister Éva Szolnokra kitelepedett színművész előadta Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát Marosvásárhelyen, majd Szászrégenben. /A magyar kultúra ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2009. február 13.
Érvénytelenítette a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatát, amely helyi népszavazást írt ki március 15-ére a Székelyföld autonómiájáról. A székelyudvarhelyi városi önkormányzat határozatát Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támadta meg a közigazgatási bíróságon. Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere szerint a városi tanács várhatóan a Maros megyei Táblabíróságon fellebbezi meg a törvényszéki döntést. A Hargita Megyei Törvényszék döntése az első, amely a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazási határozatokra vonatkozik. A következőkben döntés várható a csíkszeredai, a borszéki, fenyédi és újszékelyi önkormányzatok hasonló határozataival kapcsolatban is, amelyeket szintén megtámadott a prefektúra. /Elmaradhat az autonómia-referendum Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2009. február 23.
Bíróságon támadta meg a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 15-re tervezett autonómia-referendum megszervezéséről szóló határozatát Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa. Munteanu törvénytelennek tartja az önkormányzat határozatát. A prefektus anélkül fordult a bírósághoz, hogy előbb felkérte volna a helyi tanácsot határozatának visszavonására. Korábban a Hargita Megyei Törvényszék már érvénytelenítette a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatát, amely helyi népszavazást írt ki március 15-ére, az ítélet azonban nem végleges. A következőkben döntés várható a csíkszeredai, a borszéki, fenyédi és újszékelyi önkormányzatok hasonló határozataival kapcsolatban is, amelyeket szintén megtámadott a prefektúra. /Bíróságon a sepsiszentgyörgyi autonómia-referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23
2009. március 6.
Semmisnek nyilvánította a törvényszék március 5-én azt a helyi tanácsi határozatot, amely értelmében március 15-én népszavazást tartottak volna Csíkszeredában. A határozatot a prefektusi hivatal támadta meg a közigazgatási bíróságon, a törvényszéki döntés alapján a határozat érvényét vesztette. A végzés nem jogerős, megfellebbezhető, de szinte kizárt, hogy március 15-ig a Marosvásárhelyi Táblabíróság megváltoztatja az alapfokú döntést. A törvényszék korábban a székelyudvarhelyi tanács hasonló értelmű határozatát is semmisnek nyilvánította. /Elmarad az autonómia-népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2009. június 30.
Hamarosan rovásírásos felirat is felkerül Csíkszereda helységnévtábláira a város be-, illetve kijáratainál, döntött a csíkszeredai önkormányzat. Ráduly Róbert Kálmán polgármester hangsúlyozni, hogy a testület az első olyan határozattervezetet fogadta el, amely lakossági kezdeményezésre született. A rovásírásos helységnévtáblák elhelyezését a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csíkszeredai tagszervezete kezdeményezte, mely ennek érdekében 1997 támogató aláírást gyűjtöttek össze. /Rovásírásos feliratok Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
2009. július 29.
A közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektusi hivatal Csíkszereda azon határozatát, amelynek értelmében a megyeszékhely bejáratainál elhelyezendő helységnévtáblákra székely rovásírással is felírják Csíkszereda nevét. A prefektúrai indoklás szerint a helyi tanács határozata törvénytelen, ugyanis a vonatkozó jogszabályok szerint azokon a településeken kell elhelyezni a kisebbségek nyelvével is feliratozott helységnévtáblákat, ahol az adott nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A bírósághoz benyújtott dokumentum rámutat, a 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székelynek, így ezek számaránya nem nyújt törvényes jogalapot a székely rovásírásos feliratozáshoz. A bíróság szeptemberre tűzte napirendre az ügy tárgyalását. /A prefektúra beakasztott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
2009. augusztus 31.
Augusztus 29-én Jakubinyi György érsek felszentelte Csíkszereda új, 700 ülő-, illetve 1200 állóhelyes Szent Ágoston-templomát. A zsúfolásig telt templom lépcsőjén, udvarán állták végig az ünnepi szertartást azok a hívek, akik nem jutottak be az impozáns épületbe. A közel húsz esztendeje épülő templom szentelése kapcsán az érsek kiemelte annak a jelentőségét is, hogy éppen a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye fennállásának ezredik évében történik ez az esemény. A templom építését 1993-ban kezdték el. Az anyagi fedezet többnyire a hívek adományaiból, illetve a városi és megyei önkormányzat, valamint a vallási és kulturális minisztérium támogatásából és magyarországi, ausztriai és németországi pályázati pénzekből állt össze. A templom terve helyi műépítész, Homonnai Albert Márton munkáját dicséri, a munkálatokat a már elhunyt Nagy Csaba vállalkozó alapította Global Kft. végezte. A templom monumentális jellegét emeli a két 33 méter magas égbenyúló fémszerkezetes tornya. Belsejének külön ékessége az augusztus közepén végső helyére tett két szobor. Szent Ágoston és Szent Mónika két és fél méteres szobrát szintén helybéli szobrászművész, Xántus Géza alkotta. /Jánossy Alíz: Tisztelgés Szent Ágoston emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./
2009. december 4.
Orendi Éva grafikusként a nyolcvanas években, a Hargita napilapban megjelent karikatúrái révén vált közismertté. Régebben kiállításai voltak, egy ideje viszont eltűnt. Amióta állatvédelemmel foglalkozik, kevés ideje marad a rajzolásra, magyarázta. Orendi Évának /sz. Székelyudvarhely, 1948. jún. 3./ több mint egy évtizeden át a Hargita Népe közölte karikatúráit. Több kiadványt illusztrált. Később állatvédő lett, a kóbor kutyák részére létrehozta az önkormányzat segítségével Csíkszeredában a Pro Animalia Alapítványt. /Jánossy Alíz: A beszédes karikatúráktól a kóbor kutyák pártolásáig. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
